2020. december 17., csütörtök

Nem tudom más hogy van vele, de én kész, mostanra kiégtem. 
Mióta van gyerekem, ez az első karácsony, amit elküldenék a fenébe. Jaj de jó, együtt a család, senki nem megy sehova! Bazi jó vicc. Húzzanak a vérbe, hagyjanak engem békén, ne szóljon hozzám senki és főleg ÉNIDŐ, ÉNIDŐ, ÉNIDŐ! De úgy, hogy közben nem üvölt a szomszédos szobában bariton hangon két kamasz gyerek.
Március óta egy, azaz egy hónap iskola volt összesen. Kb három olyan éjszaka, amikor nem kellett a nagypárnát a fejemre nyomni, hogy ne ébredjek fel az átlag hajnal 2h-ig elhúzódó mindenféle motoszkálásra. Azaz ennyi este volt, amit a férjemmel kettesben tölthettünk, miután a kicsik elaludtak. És volt 500millió óra, amit más után pakolással töltöttem a konyhában, elnyomva az örjöngésem.
Néha azt érzem, nem tudok tovább így élni. A kisebbik srác még oké, intelligens és ezért normálisan igazodik, reagál, létezik. De a nagyobbik sráccal egyszerűen képtelen vagyok egy házban létezni. Nem bírok hónapokon át úgy élni, hogy utál valaki és én is utálom. Próbálom elnyomni, de valahol akkor is kijön a szelepen. 
Szeretnék normálisan élni, megélni a kis családom, hogy egymásra figyelünk, hogy a férjem nem ugrik minden szóra, ha a fiai nagy kegyesen hozzászólnak, hanem olvas a lányunknak, játszik a kisfiunkkal és megpróbál végighallgatni egy teljes mondatot, ami az én számból hangzik el.
Szeretném végre visszakapni magam, nem belekényszerítve egy szerepbe, hogy vezetem a háztartást, ami mindenkinek nagyon kényelmes, csak egyszerűen én fogyok el bele lassan, némán, tűrve. Ha néha kijön belőlem a sárkány, akkor meg én vagyok a gonosz mostoha, a szívtelen lény, aki ellen hárman szövetkeznek össze, és kurvára nem értik meg, hogy kurvára elegem van a kurva mellőzöttségből. 

4 megjegyzés:

  1. Kedves Olga! Úgy tűnik nem mérted föl jól a helyzetet. Azt gondoltad, tudsz majd együtt élni egy férfival, akinek már vannak gyerekei egy előző házasságból, de most kiderül, hogy nem tudsz. (Bocsánat a sarkÍtott megfogalmazásért.) Szereted az Emberedet, de a csomagját, amit hozott magával, nem szereted. Olyasmire vágysz, ami elérhetetlen. Már akkor az volt, amikor őt választottad: hogy ő csak a Tied, meg a Te gyerekeidé legyen. Ezt tudtad, és belementél. Tudom, kemény szavak. De nem ártani akarok velük. VÍgasztaljon, hogy vagyunk még páran, akik ilyen-olyan helyzeteket nem mértünk fel jól. Most valahogy kezelned kell ezt a helyzetet, ami kialakult. Együtt érzek veled. Több mindent tehetsz: először is, megszervezed magadnak, hogy időnként kikapcsolódhass. Írtad többször, hogy jó anyagi helyzetben vagytok. Fogadjatok föl egy nénit, aki olykor vigyáz a gyerekekre. Már ez segÍthet visszanyerni a lelki békédet. A helyzet megváltozni nem fog, de legalább el tudod majd viselni. Aztán: a sarkadra állsz, és korlátozod valamelyest a nagyfiúk ott tartózkodását, különösen azét a gyerkőcét, aki úgy irritál. Vagy amikor ő ott van, akkor mész el valamelyik barátnődhöz/ sétálni/ futni. Ha mindez nem segÍt - irány a pszichológus, aki segÍt feldolgozni a benned dúló indulatokat. Hozzá persze máris fordulhatsz - talán gyorsabban célra vezet - ha nem idegenkedsz a dologtól, és van rá pénzetek. Az biztos, Olga, hogy beszámolód alapján keserves helyzetben vagy, és valamit sürgősen tenned kell, ha nem akarod, hogy tönkremenj bele. Tehetséges, intelligens nő vagy, szenvedélyes érzelmekkel, amiket mersz őszintén kifejezni. Ezért szeretlek olvasni. A te blogod igazán egy hús-vér asszony életéről szól, nem csak amolyan szalonképes, finomÍtott történet, mint a blogok általában. Végül: ha lehetett volna privátban Írni, azt a lehetőséget választom. Töröld nyugodtan a bejegyzést.

    VálaszTörlés
  2. Szia! Köszi szépen a figyelmes szavakat!
    Azt azért nem mondanám, hogy ez volt a csomagban, amit vállaltam: azt hiszem a covid sok család békéjét zilálhatja szét, inkább ez van a dolgok mögött. Itt nálunk januártól elvileg újra kezdődik a tanítás, úgyhogy egy cseppet normalizálódnak majd a dolgok és nem kell a 4 gyerek által keltett ingereket elviselnem 0-24ben. Tény, hogy egy kicsit talán túlságosan kiöntöttem a bilit, de jólesett :-)

    VálaszTörlés
  3. Kedves Olga! Mindannyian kinlodunk.ebben a hekyzetben ezzel azzal.Az osszezartsag kiélesîti a kamaszokat.jol latod Nagy szok h ilyen jol látod a helyzetet Az h leirtad már javît.Akkor varnod kell a januart...hipp hopp.az angyalok elhozzak!
    Csendes.szep karacsonyt es egeszseges.vidam derüs uj evet kivanok szeretettel!♥️
    Irj.irj.irj!🌺

    VálaszTörlés